A telek Budafok családi házakkal beépített lakó övezetében található. Az utcából és az észak-nyugatra húzódó völgyből tágas panoráma nyílik Budafokon túlra, a Gellért hegytől a Duna pesti partjáig. A völgybe nyúló telek - melynek végpontjai között 9 m szintkülönbség van -, az utca felé hegyes szögben végződik. A kilátás védelmében a helyi építési szabályzat szerint az előkert méretének legalább 10 m-nek kell lennie, a megengedett építménymagasság pedig nem haladhatja meg az 5,5 m-t. A terep adottságai és a korlátozott beépítési mutatók egyrészt erős kötöttséget jelentettek az épület telepítésénél, ugyanakkor olyan építészeti forma létrehozását segítették elő, mely érzékenyen reagál a domborzatra és a környezetre.

A kicsi, 50 m2-es budai lakás teljes felújításra, belsőépítészeti, gépészeti és elektromos átalakításra szorult. Megbízók igénye szerint minél nagyobb összefüggő tereket kellett kialakítani, így a bútorozásnál kerültük a corpusok alkalmazását, szinte mindenhol beépített szekrényekben, gardrob helyiségben gondolkodtunk. Az anyagok és a színek kiválasztásánál a természetesség és a visszafogott, de harmonikus megjelenés volt a fő szempont.

A lakás a XII. kerület Alkotás úti régi bérház legfelső emeletén helyezkedik el. Az alaprajzból kiderül, hogy a jelenleji állapot egy nagypolgári lakás feldarabolásával jött létre. A megcsonkított alaprajz és az idő közben megváltozott lakóigények miatt vetődött fel a megbízókban új funkcionális elrendezés kialakítása, ezzel a megbízással keresték meg irodánkat. Az új kialakítással a konyha-étkező, gyerekszoba és nappali mellett vendég fürdőt és egy szeparált szülői háló blokkot (háló-gardrob-fürdő) sikerült kialakítanunk.

A budafoki, 1550 m2-es telek kifejezetten jó tájolással és domborzattal rendelkezik. A helyi, hagyományos beépítéseknél sokszor megfigyelhető, szabálytalan telekhatárhoz igazodó alaprajzi elrendezés sajátos hangulatot kölcsönöz a régi épületeknek. Egy új épület esetében, a múltból táplálkozó telepítési forma az alaprajz szabadabb kezelésével lehetőséget ad a külső-belső térkapcsolatok izgalmas magformálására.

Az épület telepítésénél alapvető szempont volt a kedvező tájolás és benapozás minél jobb kihasználása, a gépjárművek terepszint alatti tárolása, valamint épület és a kert lehető legközvetlenebb kapcsolata.

A ház tömegével a kertet két részre osztja, így adódik egy nagyobb déli- és egy kisebb, intimebb északi kert. Délre és az utca felé magasabb, a hátsó kert felé alacsonyabb homlokzatok jelennek meg. A két kertrész közt az átlátás/átjárás a házon belül, a dupla belmagasságú étkezőn keresztül adódik, ami elválasztja a kőburkolattal is hangsúlyozott tömegeket. A mészkővel burkolt felületek közt „lágyabb” részekként jelennek meg a naptól a tető és az erkélyek önárnyékával védett homlokzati felületek.

Az évszakhoz alkalmazkodó természetes árnyékolást az épület elé telepítendő lombhullató fák segítik. A ház délnyugati és északkeleti tömege a hazai klímának megfelelő fedett-nyitott, átmeneti terekkel kapcsolódik a kerthez, ahol - mint a kert folytatása - az áttört vasbeton faltartók felületén a növényzet az emeleti korlátokig felfuthat.

Az épületet alacsony hajlásszögű tető zárja, melynek csiszolt beton pereme az erkélyeket tartó vasbeton falakhoz fut ki, összefogva a ház beépítésből adódó tagolt formáját.

A különleges adottságú telek a Budafokon végighúzódó Hosszúréti-patak völgyének déli lejtőjén, a Péter hegy oldalán fekszik. Az enyhe lejtésből adódik egyrészt a nagyon jó benapozás, másrészt a dél felé feltáruló 180 fokos panoráma. A tervek készítése során mindkét adottság előnyeit igyekeztünk maximálisan kihasználni.

Az épület tömegével, megnyitásaival, külső kapcsolataival közvetlen környezetére reagál. A téglalap alaprajzú tömeg a szintvonalakkal párhuzamosan helyezkedik el, főbb megnyitásaival a völgyben feltáruló panoráma felé néz. A hosszúkás kialakítás ellenére az elő- és hátsókert a házon beül is összeköttetésbe kerül az étkező dupla légterű megnyitásával, a földszintről induló lépcső pihenőjén keresztül. A tömeg terepbe süllyesztésének köszönhetően a völgy felé magasabb, a hátsókert felé alacsonyabb homlokzati rész jelenik meg. A terep esésével egyező, völgy felé nyúló alacsony hajlásszögű tető fedi a házat.

Az épület egységes megjelenése nyugodt és mozgalmas elemek kettősségből áll össze. A tetőkontúr alatt levő homlokzatok "keményebben", kőburkolattal, míg a visszahúzott, védettebb részek vakolt felületekként jelennek meg. A kertkapcsolat a délkeleti homlokzati megnyitásoknál, erkélykialakításnál válik a legintenzívebbé, ahol az erkélyéről lépcsőn keresztül közvetlenül elérhető a kert. A tetővel védett emeleti fedett-nyitott tér, az erkély a panoráma által életre hívott leghangsúlyosabb homlokzati elem. A változó alaprajzú tömeg ellenpontja a nyugodt vonalvezetésű tető, mely az alatta tagolódó homlokzati részeket körbefutó csiszolt beton peremével fogja egybe. A csiszolt beton és műkő elemek apróbb részletekben, az ablakpárkányoknál, szemöldököknél és bélleteknél is megjelennek, mint az egész részei.

Kivitelezés befejezése: 2015-ben.

látványtervek: Siriusvisual

A meglévő lakóház több lépcsős átalakítás, korszerűsítés nyomait viseli magán. A tervezés során az épület tereit egybe kapcsoltuk, igyekeztünk komfortosabb, összefüggő életteret teremteni az adott keretek, beépítési mutatók között, melyeken alig változtattunk. Általánosságban elmondható, hogy a meglévő, zavaróan heterogén környezetet szándékoztunk lehetőleg egyszerű eszközökkel rendezni, visszafogott, de egységes megjelenést biztosítani mind a kert, mind az épület vonatkozásában. A belső téri igényekhez igazítottuk a homlokzati megnyitásokat, szem előtt tartva a külső megjelenést. A lábazati rész felett egy színű vakolatot terveztünk.

A II. kerület egyik legszebb zöldövezeti részén, a Bogár utcában található a négy egységből álló sorház, melyben a tervezéssel érintett lakóegység is van. A négy - egymáshoz képest szinteltolásos - egység Pince-Földszint-Emelet kialakítású, három már beépített tetőtérrel rendelkezett. Az utolsó, völgy felé néző lakás tetőterének beépítése kapcsán kerestek meg bennünket a megbízók. Az átalakítást nem csak a létrejövő önálló lakótér indokolta, hanem a fentről feltáruló 180 fokos panoráma is. Az új lakótér a családhoz látogató barátoknak, vendégeknek ad helyet, maradandó emlékké téve az ott töltött időt.

A Széchenyi-hegyen lévő, Róth Zsigmond által 1939-ben tervezett Lomnic társasszálló földszintjén található a 44 m2-es, kertkapcsolattal rendelkező iroda, ami anno a szálló tulajdonosának saját lakása volt. A kicsiny tér kialakítása során minden funkciónak igyekeztünk megteremteni a szükséges helyet, szem előtt tartva a használatból adódó fontossági sorrendet. Az anyagválasztással, beépített bútorok kialakításával inkább vissza szerettünk volna húzódni, mint dominálni. Fontos volt, hogy érvényesülhessen az eredeti környezet, amibe a később bekerülő régebbi bútorok életre kelhetnek.

A társasházi lakás a II. kerület zöldövezeti, csendes részén fekszik. Tájolása, adottságai alapvetően jók voltak, de a nappali megközelíthetősége nagymértékben csökkentette használati és anyagi értékét is. A konyha áthelyezésével tágas étkezős nappalit kaptunk, a hallként használt szoba helyett pedig egy önálló lakrészt.

látványterv: siriusvisual

A 400m2-es telekre tervezett pici lakóház kétgyermekes családnak fog otthont adni. A telek keskenysége és a meglévő, nagyobb szomszédos épületek szűk teret engedtek a beépíthetőségnek, de a megbízók ésszerű hozzáállásának és nyitottságának köszönhetően sikerült a helyzet nyújtotta lehetőségeket nagymértékben kihasználni. A földszinti nappali-közlekedő-étkező-konyha funkció összefüggő, átlátható térként fogalmazódik meg, melyből az elő- és hátsókert is közvetlenül érzékelhetővé válik. Az emeleten a szülői háló blokk és a gyerekszobák közti déli tájolású közlekedő kiszélesedik, multifunkciós térré válik, lehetőséget biztosítva a tanuláshoz, játékhoz, (házi)munkához. Az épület belső terei - évszázados logika szerint - nap- és esővédett fedett-nyitott terekkel, nyári konyhával kapcsolódnak a kerthez. Ezen köztes terek szerkezetileg is hagyományos építési mód szerint készülnek oszlopok és gerendák ácsolataként, a vakolt, műanyag lemezzel fedett tömeg folytatásaként. Az elkülönített szerkezetek nem közvetítik a téli hideget a ház belsejébe, de beengedik az alacsony szögben beeső napsugarakat, nyáron pedig természetes - passzív - védelmet biztosítanak a napsugárzás ellen.

Adott egy ház, melyet többször átépítették mire jelenlegi formáját elnyerte. A sok ad hoc jellegű átalakítás végül rossz elosztású, szűkös lakóteret, átgondolatlan funkcionális- és térkapcsolatokat eredményezett. A megbízókban - kétgyermekes család - az ilyenkor szokásos kérdések merültek fel: "átalakítás, vagy költözés?" A döntéshez végül tanulmányterv készítésére kértek fel bennünket, mely az adott épületkontúron belül, kizárólag belső átalakításokkal teszi élhetőbbé, használhatóbbá a teret. Igyekeztünk kihozni a maximumot!

Napjaink lakóigénye szokásainknak, lehetőségeinknek, preferenciáinknak megfelelően változik, mint ahogy változott mindig is. Az emberek lehetőségeikhez mérten jobb elosztású lakásba, zöld övezetbe, sorházba, családi házba szeretnének költözni. A lakástrendekben egy olyan terület kezd körvonalazódni, ami régebben talán ennyire nem volt tapintható, bár előképekkel találkozhatunk.

A 2-3-4 lakásos "társasházak" sok tekintetben sajátos adottságokkal rendelkeznek a lakóterületek szeparálásának tekintetében. Okos elrendezéssel mindenkinek külön kis territórium hozható létre - erre egyébként terveiben már Koós Károly kortársa, Toroczkai Wigand Ede is tett kísérletet. Az így kialakuló lakások komfortjánál magasabb szintet elérni már csak lényegesen nagyobb anyagi ráfordítással, önálló családi ház építésével lehet, és a ház közös részeinek, és a saját kertrész fenntartása is kevesebb költséggel jár utóbbi lehetőséghez képest.

Ha mindezek mellett figyelembe vesszük a helynek az értékét és pl. a budai zöldövezeti telekárakat, akkor mindenképpen életképes lakóformának látszanak az említett kialakítású lakások. A terv egy XII. kerületi saroktelek beépítésére készült az előző szempontok maximális figyelembevétele mellett. A két utcáról kialakított bejárat, a ház tömege által artikulálódó önálló használatú kertrészek, a minimálisra csökkentett közös falfelületek két család teljesen szeparált "együttélését" teszi lehetővé.

A tóparti, vízparti nyaralóknak még a nyaraló épületeken belül is sajátos karakterük van. Ezzel kapcsolatban talán az egyik legjobb hazai példaként, a Kopaszi gát vendéglátó épületeit lehet említeni, ld. itt és itt. A karaktert a speciális szempontok, igények hívják életre, ennek tudatában gondolkodtunk a végső formáról.

Az nyaraló tervét az időszakos jelenlét szempontjainak figyelembevételével terveztük. Külön adottságot jelentett, hogy a kicsiny épület alaprajzát egy elbontandó épület alaplemezére illetve kiegészített kontúrjára kellett elhelyeznünk. A tájolás és a hazai klimatikus adottságoknak megfelelően a funkciókat egy nagyobb – hagyományos építészetben is több helyütt előforduló – fedett-nyitott térhez kapcsolódva alakítottuk ki. Az épületen elhelyezett fa lamellák az árnyékolás mellett biztonsági funkciót is ellátnak, ezzel természetes módon létrehozva az ottlét és a távollét két homlokzati formáját/arculatát a lamellák nyitott-csukott állapotának megfelelően. A Duna parti pihenőhely elengedhetetlen kellékét, a csónakot is ebben a térben, a gerendákhoz függesztve lehet biztonságosan tárolni.

A teraszt határoló fa lamellák kinyitásával a fedett-nyitott tér belülről „fa burkolatúvá” válik, természetes megnyitással a kert és üvegfalon keresztüli átlátással a belső tér felé. Az üvegfalon belül helyezkedik el a konyha-étkező funkcionális egysége, mint a benti tartózkodás fő helye. Ehhez kapcsolódik a pihenő sarok/vendég háló fülke és a gardrobon keresztül megközelíthető háló, fürdő, utóbbi a kert felöl is megközelíthető kialakításban. A háló előtti üvegfalon a belátást a teraszon kinyitott fa lamella korlátozza, a szellőzést az üvegfal melletti ajtó biztosítja.

A meglévő lakóépület lakóterének bővítésére és intenzív kertkapcsolat, kerthasználat kialakítására született a terv. A tetőidom meghosszabbításával tervezett toldalék rész a földszinten fedett-nyitott átmeneti teret, az emeletre vezető lépcsőt és tárolót foglal magában. Az emeleten a déli naptól erkély mögé visszahúzott szoba lesz kialakítva. Az erkély hagyományos ácsolt szerkezet hőszigetelés nélkül.