T. HÁZ – BUDAFOK
Az épület tömegével, megnyitásaival, külső kapcsolataival közvetlen környezetére reagál. A téglalap alaprajzú tömeg a szintvonalakkal párhuzamosan helyezkedik el, főbb megnyitásaival a völgyben feltáruló panoráma felé néz. A hosszúkás kialakítás ellenére az elő- és hátsókert a házon beül is összeköttetésbe kerül az étkező dupla légterű megnyitásával, a földszintről induló lépcső pihenőjén keresztül. A tömeg terepbe süllyesztésének köszönhetően a völgy felé magasabb, a hátsókert felé alacsonyabb homlokzati rész jelenik meg. A terep esésével egyező, völgy felé nyúló alacsony hajlásszögű tető fedi a házat.
Az épület egységes megjelenése nyugodt és mozgalmas elemek kettősségből áll össze. A tetőkontúr alatt levő homlokzatok “keményebben”, kőburkolattal, míg a visszahúzott, védettebb részek vakolt felületekként jelennek meg. A kertkapcsolat a délkeleti homlokzati megnyitásoknál, erkélykialakításnál válik a legintenzívebbé, ahol az erkélyéről lépcsőn keresztül közvetlenül elérhető a kert. A tetővel védett emeleti fedett-nyitott tér, az erkély a panoráma által életre hívott leghangsúlyosabb homlokzati elem. A változó alaprajzú tömeg ellenpontja a nyugodt vonalvezetésű tető, mely az alatta tagolódó homlokzati részeket körbefutó csiszolt beton peremével fogja egybe. A csiszolt beton és műkő elemek apróbb részletekben, az ablakpárkányoknál, szemöldököknél és bélleteknél is megjelennek, mint az egész részei.
Az épület elnyerte Budafok építészeti nívódíját és bekerült a helyi településképi arculati kézikönyvbe
Fotók: Glázer Attila
bővebben ld: epiteszforum.hu/a-kettosseg-dinamikaja-t-haz